|
|
| Dél-afrikai Köztársaság autótérképe négynyelvű jelmagyarázattal. A kiadványban könnyen megtalálhatók a nemzeti parkok, a hátoldalon pedig névmutató található. |
 |
|
|
| vissza a listához |
| |
Dél-afrikai Köztársaság
Afrika legdélibb fekvésű országa változatos felszínű. Északi részét a száraz Kalahári-medence déli területe alkotja, amely fokozatosan emelkedik a Dél-afrikai-magasföldek 1200-1500 m magas félkörívben rendeződött tagjai felé. A magasföldet délkeletről, keletről a Baktérítőtől a Fokföldig húzódó Drakensberge (Sárkány-hegység) határolja. A hegység meredek réteglépcsőkkel szakad le a partvidéket változó szélességben (pár km-től 100 km-ig) övező parti síkságra. Elsőként portugálok érkeztek területére (1488), majd holland telepesek népesítették be a déli partvidéket. Leszármazottaik (búrok) és az újonnan érkező britek (1806) között hosszas viszály, háborúskodás alakult ki. 1910-ben alakult meg a Dél-afrikai Unió, 1961-ben kiáltották ki a köztársaságot, és a faji elkülönülés politikája miatt fel kellett adnia a Brit Nemzetközösségi tagságot. A búrok által kiépített apartheid politikát mára felszámolták, 1994-re a feketék kényszerlakhelyeit, a bantusztánokat is megszüntették. Az ország óriási ásványkincsvagyona - arany ( a Föld első aranytermelője), gyémánt, urán, azbeszt, réz, vas magnézium, nikkel, platina, feketekőszén, földgáz - minden más természeti erőforrását felülmúlja. Afrika iparilag legfejlettebb állama. A nehéziparé a vezető szerep (vaskohászat, színesfémkohászat, gépipar). A szénre és a behozott kőolajra épül vegyipara. Az önellátó mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés (juh, kecske, szarvasmarha), termékei a világpiacon keresettek (perzsabunda, karakülprém, mohair). A déli mediterrán partvidéken citrusféléket, szőlőt (bor), a szubtrópusi ültetvényeken pedig cukornádat termesztenek. Idegenforgalma jelentős.
|
|
|
Egyiptom
